Sportstat365

A sportfogadás talán az egyik legnépszerűbb módja annak, hogy kedvenc sportjainkat pénzkereseti lehetőséggel kombináljuk. Mindenki, aki fogad, abban reménykedik, hogy tippje helyes lesz, de nincs biztos mód arra, hogy mindegyik fogadásunk nyertes is lesz. A matematika és a tudomány fejlődése új statisztikai módszerekkel nyitotta meg az utat a sportesemények előrejelzésének és pontosságának javulása előtt, amit az algoritmusok tettek lehetővé.

A fogadási algoritmusok használata az egyik legjobb eszköz a fogadók arzenáljában. Ezek olyan számítógépes alkalmazások, amelyek matematikai modelleket használva, nagy adathalmazok alapján jelzik előre a mérkőzések várható kimenetelét vagy más változók eredményét abban a sportágban, amelyre a fogadók fogadnak.

A fogadási algoritmusok ezeket az adatokat összevetik, és az azok alapján legvalószínűbbnek tartott eredményt jósolják meg.

A matematikusok és informatikusok meghatározása szerint az algoritmus véges, jól definiált utasítások sorozata, amelyet számítások végrehajtására, meghatározott problémaosztályok megoldására, és összetett kérdések megválaszolására használnak.

Az algoritmusok csak a közelmúltban váltak kiemelkedő eszközökké a fogadások világában, miután a szakértők felismerték potenciális előrejelző értéküket. A számítási teljesítmények hirtelen növekedését először a pénzügyi világban aknázták ki, majd innen szivárgott át más területekre. Várható volt, hogy előbb-utóbb a sportfogadóirodák is meglátják a technikai újításban rejlő lehetőségeket, és olyan algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyeknek segítségével pontosabb előrejelzéseket készíthetnek. Ezeknek segítségével ők nyilván a saját hasznukat próbálják meg maximalizálni. Viszont nemcsak náluk érhetőek el algoritmusok, hanem a másik oldalon is. Ebben az esetben pedig a másik oldal, a fogadók próbálják meg maximalizálni nyereségüket. így nyílt harc zajlik a profitért.

Egy hatékony algoritmus úgy működik, olyan adatokat rögzít, mint a csapatok eddigi egymás elleni eredményei, játékosstatisztikák, hazai pálya előnye, sérülési adatok, játékosok teljesítménye, időjárási körülmények, a csapatok összeállítása, a helyszín, ahol a mérkőzés zajlik majd, eltiltások, a csapatok korábbi mérkőzéseinek eredményei stb.

Az algoritmusok ezeket az adatokat összevetik, majd a beprogramozás kódsoraiban található utasítások alapján meghatározott szabályok szerint elemzik őket.

Mint minden számítógépes rendszer vagy program esetében, az algoritmus is csak annyira lesz jó, amennyire a mögöttes programozása. Amíg az emberek hatékonyabban értelmezik az árnyalt információkat, az algoritmus akkor lesz a leghatékonyabb, ha kiegészíti egymást az emberi intelligencia és a mai számítási teljesítmény. Ezért kell egy olyan jó programozó, aki jó programot ír. Sokan összefüggést látnak az algoritmusok és a mesterséges intelligencia (AI) között, de ez mégis két különböző dolog, még akkor is, ha vannak közös elemeik.

A GIGO (Garbage In Garbage Out) a számítástechnika világában használt kifejezés, amely találóan írja le, hogyan dolgozzák fel a rendszerek az adatokat. A jó adatok hasznos információkat adnak, míg a rossz vagy elégtelen adatok haszontalan eredményt jelentenek. A sportfogadásban használt adatpontok általában viszonylag egyszerűek és egyértelműen meghatározottak. A labdarúgási fogadásokhoz használt prediktív algoritmus például olyan adatokat vesz fel a rendszerbe, mint a hazai nyerési arány, a meccsenkénti gólok és azok átlaga, az egyéni játékosok statisztikái, a kapuralövések száma, stb. Minden adat, amelyre egy sportfogadási algoritmusnak szüksége lehet, szabadon elérhető a mai digitális korban. Ennek ellenére nem minden adat megfelelő és releváns. Egy algoritmus, amely több ezer haszontalan, irreleváns tényt vesz fel, nem képes előre jelezni az eredményeket olyan pontossággal, mint egy maroknyi szilárd, releváns adatponttal rendelkező algoritmus. Tehát az adatok összegyűjtésénél is, - mint oly sok mindenben az életben - a mennyiség helyett a minőségre érdemes koncentrálni.

A sportfogadási algoritmusoknál a programozók két alapvető megközelítést alkalmaznak: az egyiket az értékfogadási algoritmusok alkotják, míg a másikat az arbitrázs fogadási algoritmusok jelentik. A különbséget elsősorban az határozza meg, hogy a fogadó mit szeretne elérni a fogadásával.

Az értékfogadási algoritmusok a fogadók által használt algoritmusok közül a legszélesebb körben elérhetőek és a legnépszerűbbek. Az érték itt egy fontos kifejezés, amelyet meg kell érteni, ezért térjünk ki rá egy kicsit.

Tegyük fel, hogy van egy meccs A és B csapat között. Ha mindkét csapatnak ugyanaz a statisztikája, az azt jelenti, hogy mindkét csapatnak 50%-os esélye lesz a győzelemre. A fogadás világában ez 2,00-es nyereményszorzót jelent. Ezt nevezzük valószínűségnek.

Képzeljük el, hogy erre a meccsre két különböző fogadóiroda 1,90-es és 2,10-es szorzót kínál az A-csapat győzelmére. Melyik lenne a jobb választás számunkra? Számoljuk ki a következőképpen:

1. bukméker: Valószínűség x esély – 100% = érték, azaz 50% x 1,90 – 100% = - 5%

2. bukméker: Valószínűség x esély – 100% = érték, azaz 50% x 2,10 – 100% = + 5%

Ezekkel az adatokkal a második fogadóiroda lesz a megfelelő választás a maga 2,10-es szorzójával. Mivel ez pozitív értéket mutat, így nagyobb esélyt kínál arra, hogy pénzt keressünk a fogadásunkkal. Ez egy értékfogadás.

Az arbitrázs a pénzügyekben elterjedt kifejezés, amely azt jelenti, hogy a részvények, devizák vagy egyéb pénzügyi eszközök árkülönbségeit kihasználva profitot termelünk. A sportfogadások világában az arbitrázs a sportesemények kimeneteléhez rendelt szorzók változásának kihasználását jelenti. A módszerrel valójában a különböző fogadóirodák által kínált eltérő esélyeket (oddsokat) használjuk ki. Az arbitrázs fogadás akkor működik a legjobban, ha olyan sporteseményeken használják, ahol minél kevesebb lehetséges kimenetel van, tehát kettő (például 2,5 gól alatt/felett fogadás) vagy három kimenetel lehetséges (1X2). Ennek a fogadásnak a lényege, hogy a sportesemény összes lehetséges eredményét lefedjük a nyereség garantálása érdekében, függetlenül az esemény alakulásától. Az arbitrázs segítségével az algoritmus nem próbálja megjósolni a sportesemények kimenetelét, hanem megfelelő mintákat keres az eseményhez kapcsolódó esélyekben.

Nincs olyan, hogy tökéletes algoritmus. Egyetlen program sem tervezhető úgy, hogy hibátlan jövőbeli előrejelzéseket készítsen, függetlenül attól, hogy mennyi múltbeli adattal táplálják. A fogadási algoritmusok praktikus eszközök a fogadók számára, de még mindig vannak olyan hátrányaik, amelyek tökéletlenné teszik őket. Egyrészt teljes mértékben a kapott adatbevitel minőségétől függenek. A rossz vagy pontatlan adatok hibás eredményeket eredményeznek, és az algoritmus nem tudja megkülönböztetni az egyiket a másiktól. Másodszor, az algoritmusok arra támaszkodnak, hogy hasznos adatokat biztosítsunk elemzéseikhez. Ez azt jelenti, hogy a közelgő mérkőzéssel kapcsolatos adatokat (kezdő 11, sérültlista, várható időjárás, pálya állapota, stb.) jó lenne időben hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára, hogy mindenki, beleértve a fogadóirodákat és a fogadókat is, egyszerre férhessen hozzá az új információkhoz. Fontos megjegyezni, hogy az algoritmusok nem tudják felmérni azt, hogy egy-egy játékos hogyan fog játszani, milyen a csapat pszichológiája vagy az egyes játékosok érzelmi állapota, amire viszont vélhetően soha nem lesz felkészítve egy algoritmus sem.

Bár a sportfogadási algoritmusok segíthetnek a fogadásban, nem helyettesíthetik a fogadó saját elemzőképességét és értékítéletét. A fogadóknak mindig óvatosan kell bánniuk a fogadási algoritmusokkal, és nem szabad túlzottan rájuk hagyatkozniuk a döntéseik meghozatalakor. Az egyik kulcsfontosságú elem, amely annyira hatékonnyá teszi az algoritmusokat, hogy az emberi hibákat, – amelyek jellemzően érzelmi elfogultság okozta hibák – kiiktatják a számításokból. Egy ember ugyanis hajlamos a kedvenc focicsapatára fogadni, függetlenül a realitásoktól. Az algoritmusok működését viszont nem befolyásolják az érzelmi körülmények.